Ebben a szcenárióban szintén a megújuló energiaforrásokra alapuló áramtermelés fedezi a jövőbeli igényeket az atomerőmű bővítése helyett. Ebben az esetben a fogyasztói oldalon mérsékelt energiaigény csökkenéssel is számoltunk. A bevezetett intézkedések– a ZÖLD forgatókönyvtől eltérően – ugyan nem aknáznak ki minden lehetőséget az ágazati energiahatékonyság javítására, de könnyedén bevezethetőek.
A KÖZTES-B forgatókönyv energiaigénye körülbelül félúton van az ATOM és a ZÖLD szcenáriók végső energiaigénye között.
A beépített kapacitások a KÖZTES-A forgatókönyvbeliekhez hasonlóak.
A megújulók 2030-ban az elektromos áram termelésének majdnem 31%-át látják el, míg 2050-re ez az arány 62,4% nő.
Az ipari szektor modellezésénél mérsékelt ágazati, iparági energiahatékonyság javulás elérésére törekedtünk különleges, új és innovatív technológiák bevezetése nélkül.
Az ipar végső energia-felhasználása 31,7 TWh-ra csökken 2050-ben.
Az elektromobilitás lassan terjed, az üzemanyagcellás autók sem nyernek teret.
Ugyanakkor a személyautók hatékonysága nő és a tömeg-közlekedés illetve a vasúti áruszállítás is jelentősebb szerepet kap, mint az ATOM szcenárióban.
2050-ig 1 millió háztartás energetikai korszerűsítésével számoltunk.
Az elérhető végsőenergia-megtakarítás 15,6 TWh 2030-ig, és 22 TWh 2050-ig.
Mérsékelt intézkedésekkel is jelentős költség-megtakarítás érhető el a teljes energia-szektorban és a környezet-terhelés is csökken.