1. ábra: Végső energiafelhasználás Magyarországon szektoronként 1995-2014 között. Adatok forrása: KSH 2015
A legnagyobb energiafogyasztó Magyarországon évtizedek óta a lakossági szektor. A közlekedési szektor a végső energiafelhasználás szintén jelentős hányadát, több mint negyedét veszi igénybe. (A szektor energiaigénye a rendszerváltás óta körülbelül kétszeresére nőtt, ami jelentősen kihat az importfüggőségre is). Emellett az ipari és szolgáltató szektorok energiaigénye is jelentős.
A Magyarország jövőbeli végső energiafelhasználásáról szóló ágazatonkénti, techológiai megközelítésű elemzésünkben – a háztartási, ipari, közlekedési, mezőgazdasági és szolgáltatási szektor fogyasztására külön kitérve – jelentős energiahatékonysági, illetve energiaigény-csökkentési potenciált azonosítottunk.
Modellünkben nem számoltunk érdemi trendváltozással a végső energiakereslet szerkezetét illetően. Mindegyik forgatókönyv szerint a lakosságnak és a közlekedésnek marad a legmagasabb az energiaigénye, melyet az ipar illetve a szolgáltatási szektor követ.
2. ábra : A végső energiafogyasztás az egyes forgatókönyvekben (a KÖZTES-A szcenárióban a végső energiafogyasztás megegyezik az ATOM forgatókönyvével, ezért az ábrán ezt a forgatókönyvet nem jelöltük külön)
Kiemelendő azonban a szcenáriók közötti eltérés a végső energiafogyasztást illetően. A jelenlegi politika folytatása mellett (business-as-usual) – ami az ATOM szcenárió feltevése – a végső energiaigény a mai szinthez képest enyhén növekedne, míg a ZÖLD és a KÖZTES-B forgatókönyvekben minden ágazatban csökken.
Az ATOM szcenárióban a végső energiafelhasználás tekintetében a közlekedési szektor továbbra is jelentősen függ az import kőolajtól, az iparban az elektromos áram illetve a szén igénye növekszik. A lakossági energiafelhasználás ebben a szcenárióban 2050-re eléri a 64,26 TWh mennyiséget (ebből a földgázfogyasztás teszi ki az igény több mint felét).
A ZÖLD forgatókönyvben ezzel szemben az elemzésben azonosított technikai potenciálok jelentős részét kiaknázva, a megújuló energiaforrások térnyerésével és az energiaigény csökkentésével 2030-ig 27 TWh, 2050-ig pedig 39 TWh csökkenés érhető el a végső energiafogyasztásban. Utóbbi -re több mint 40%-os megtakarítást jelent a 2010-es szinthez képest.
A ZÖLD szcenárióban megvalósuló magas energiahatékonyság az ellátásbiztonság szempontjából is kedvező változást igér: a szén felhasználását 98%-kal, a kőolajét 50%-kal csökkentené a végső energiafogyasztásból 2050-ig (2010-hez viszonyítva). Az energiamegtakarításnak, illetve a megújuló alapú fűtési rendszereknek köszönhetően a földgáz iránti igény is több mint 70%-kal csökkenne 2050-ig a végső energiafogyasztáson belül.
A KÖZTES-B forgatókönyv energiaigénye körülbelül félúton van az ATOM és a ZÖLD szcenáriók fogyasztási szintje között. Ez esetben a lakosságnál elérhető végsőenergia-megtakarítás 2030-ig 15,6 TWh, és 2050-ig 22 TWh.
Energiahatékonysági intézkedésekkel tehát látványos eredményeket lehet elérni hosszú távon. Ennek néhány lehetséges eszköze:
- átfogó épületfelújítási programok a meglevő, és szigorúbb előírások az új épületek esetén;
- a régi háztartási berendezések cseréjének ösztönzése;
- az elérhető legjobb technológiák alkalmazása az ipari folyamatok esetében valamint a szolgáltatásoknál;
- a közlekedés terén a tömegközlekedés es az alternatív közlekedési módok fejlesztése, elektromobilitás és az üzemanyag-cellás autók terjedésének elősegítése.
Ezen túlmenően további radikális energiafogyasztás-csökkentés érhető el, ha hosszú távon olyan innovatív technológiák kerülnek bevezetésre az iparban, amik kiváltják a termeléshez kötött fosszilis energiaforrásokat. A ZÖLD szcenárióban az ipari folyamatokhoz szükséges fosszilis energiahordozók egy részének kiváltása érdekében azt feltételeztük, hogy az ipar 2050-re közel 3 TWh hidrogént is felhasznál, amely körülbelül 10%-a az ipar végső energiaigényének. Így az ipar úgy tudja megőrizni a nemzetgazdaságon belüli helyzetét, hogy közben a végső energiaigényét 87%-ra csökkentette 2050-ig. Igen jelentős tüzelőanyag-csökkenést lehet elérni az épületek passzív ház szintű modernizálásával is.