Megújuló energia

Magyarországon igen sokféle megújuló energiaforrás áll rendelkezésre. Az ország napenergia, geotermia és biomassza tekintetében európai viszonylatban is kifejezetten jó adottságokkal bír. A megújuló energiaforrások használatának számos előnye van: nagyban hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok eléréséhez, növelik az energiabiztonságot, munkahelyteremtő hatásuk is jelentős, továbbá – ahogy a modellszámításaink is jelzik – hosszú távon gazdaságosabbak is, mint a hagyományos energiaforrások. 

Ennek ellenére a megújuló energiaforrások felhasználása hazánkban európai összehasonlításban, és gazdasági helyzetünkhöz képest is indokolatlanul alacsony. 2013-ban a megújuló energiaforrások aránya a végső energiafogyasztásból nem érte el a 10%-ot (Eurostat 2015), ráadásul a megújulók felhasználásának döntő része biomassza elégetését jelenti (2013-ban 72%). Megjegyezzük, hogy a Nemzeti Energiastratégia 2030-ra közel 20%-os megújulóenergia-részarányt tervez a primerenergia-felhasználásban.

 

1. ábra: Az egyes forgatókönyvekben felhasznált megújuló energia nagysága 

A modellünkben az egyes forgatókönyvek különböző szakpolitikai keretekkel, és ebből eredően az energiamixben eltérő megújuló arányokkal számolnak.  

A legkevesebb megújuló energiaforrás használatát az ATOM forgatókönyv tartalmazza, mely a megújulók közül főként a biomassza használatra épít. A megújulók 2030-ban a teljes primerenergia-ellátás 11,6%-át érik el, 2050-re ez az arány 15,3%-ra nő. A forgatókönyv szerint az elektromos áram termelésében a megújuló energiaforrások részaránya 2030-ban 13,2%, 2050-ben 24% lesz.

Ezzel szemben a ZÖLD forgatókönyvben a primer energiakeresletnek több mint a felét megújuló energia fedezi, az áramtermelés pedig több mint 80%-át megújuló energiaforrások segítségével állítják elő. Ez a megújuló energiaforrások diverzifikációjával és az energiaigények csökkentésével érhető el. 

Fontos kiemelni, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását tekintve a forgatókönyvekben konzervatív feltételezésekkel éltünk. Még a ZÖLD forgatókönyvben sem merítettük ki a megújulók becsült technológiai potenciáljának egészét, pedig akár a napenergia, akár a szélenergia technikai potenciálja önmagában elegendő lenne a teljes energiaigény fedezésére – különösen akkor, ha energiaigény-csökkentési intézkedésekkel is számolunk. (A 2050-ig elérhető technológiai potenciálok becslése nemzetközi és hazai szakirodalom alapján történt, meghatározásuk további kutatással pontosítható.) Nem számoltunk a forgatókönyvekben az átalakító és energiatározó technológiákkal sem, holott a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását, az energiarendszer decentralizálttá, rugalmassá tételét ezek nagyban segítenék. A technológiai fejlődés ezeken a területeken az átmenetet a modellszámításainkhoz képest még gyorsabbá, mélyrehatóbbá és olcsóbbá teheti a jövőben.

Törekedtünk az energiatermelés káros környezeti hatásainak minimalizálására, pl. olyan területek bevonásával, amelyek sem mezőgazdasági, sem természetvédelmi szempontból nem értékesek. Így pl. érdemes a másra kevéssé alkalmas területeket – pl. meglévő épületek tetejét, homlokzatát, barnamezős, vagy ipari jellegű területeket, autópályák környékét – napenergia alapú elektromos áram termelés céljából hasznosítani zöldmezős beruházások helyett. A hazai geoinformatikai alapú vizsgálatok azt mutatták (Munkácsy [szerk.] 2011, 2014), hogy 235 millió m2 már meglévő tető- illetve egyéb beépített felület áll rendelkezésre napenergia hasznosítására Magyarországon. Ezen a területen a ZÖLD forgatókönyvben szereplő kapacitás többszörösét lehetne üzembe helyezni, tehát még a legmagasabb megújuló energia arányokat célzó ZÖLD szcenárió esetén is zöldfelületek használata nélkül is teljesíthetők a hazai, illetve európai uniós célszámok. A különböző biomasszatípusok felhasználásának esetében különösképpen figyelemmel kell lennünk a fenntarthatósági szempontokra, így a talajerő-utánpótlás biomasszaigényére, az energiaültetvények biodiverzitásra gyakorolt hatására és más ökológiai korlátozó tényezőkre. Általánosságban a hulladék- és melléktermék alapú biomassza-hasznosítást javasoljuk.

A techológiák érettségi foka jelentős eltéréseket mutat, ugyanakkor az utóbbi években lezajlott komoly technológiai fejlődésnek és az új, innovatív eljárásoknak (Ren21 2015) köszönhetően jelentősen csökkent pl. a napelemek előállítási költsége és a rosszabb szélviszonyokat is hasznosítani tudó szélturbinák költsége. Így – kellő politikai akarat és beruházási kedv esetén –a fenntarthatósági szempontok szigorú figyelembe vételével Magyarország területén is lehetőség nyílna nagyarányú megújuló alapú energiatermelésre, a különböző technológiák gazdaságos működtetésére. 

A hazai adottságok kihasználását – a megfelelő ösztönzők, kutatás, technológiafejlesztés, támogatási rendszerek, szemléletformálás illetve a fogyasztó oldali szabályozás mellett – elősegítené egy regionális rendszerszabályozási blokk felállítása, ami megújuló energiaforrások nagymértékű integrációjával hozzájárulna az ellátásbiztonsághoz, a fenntartható energiatermelés megvalósulásához és az elérhető energiaárakhoz.