Ez a forgatókönyv azt mutatja meg, hogy a lehető legjobb energiahatékonyság, innovatív termelési technológiák ill. a technikailag és gazdaságilag megvalósítható megújuló energia potenciálok maximális kihasználása mellett hogyan nézne ki a magyar energiaszektor 2030-ban, illetve 2050-ben. A forgatókönyv a különböző megújuló technológiákra kiegyensúlyozottan épít, és figyelembe veszi azok környezeti hatásait. A megújuló energiaforrások térnyerését az energiafogyasztás jelentős csökkenése egészíti ki, így a paksi atomerőmű tervezett bővítésére egyáltalán nincs szükség.
2030-ban még dominálnak a hagyományos erőművek van a rendszerben, de 2050-re a nukleáris áramtermelés megszűnik, az igény több mint 83%-át megújuló energia alapon termelt áram elégíti ki. A primer energiakereslet több mint a felét megújuló energia fedezi.
Az ország 2050-re nettó áramexportőrré válik.
Az ország fosszilis energia-hordozóktól való függősége és a széndioxid-kibocsátás jelentősen csökken.
Minden ágazat és ipari folyamat esetében a maximális energia- és nyersanyag-hatékonyságot feltételezünk. Az ipar végső energia-fogyasztása 2050-re a 2010-es érték 87%-ára csökken.
Az innovatív technológiák (pl. hidrogénstratégia) bevezetésével 2050-re mind a szén, mind az olaj felhasználása elhanyagol-hatóvá válik.
A tömegközlekedés, vasúti teherszállítás és az alternatív közlekedés módok térnyerésével a szektor végső energiaigénye körülbelül a mai 70%-ára csökken 2050-ig. Bár a szektor kőolaj igénye jelentős marad, ennek abszolút értékét sikerül 2050-ig 48 TWh-ról 24 TWh alá szorítani.
Az elektromobilitás jelentősen nő (2030-ra elektromos meghajtású lesz a személyautók több mint 33%-a, míg 2050-re majdnem a fele) és 2050-re az üzemanyagcellás autók aránya is 10% körüli, így a hagyományos autók aránya 33% alá esik.
Egy hosszú távú, nagyon nagy ívű korszerűsítési program elindulásával 2030-ig 1,5 millió, 2050-ig pedig 2 millió lakás is megújulhat. A lakosság végső energia-felhasználása jelentősen csökken a (63,7 TWh-ról 45,7 TWh-ra 2050-ben), bár a földgáz dominanciája megmarad.
A lakossági áram-felhasználás kb. a harmadával csökken, a jelenlegi 12,33 TWh-ról 9,13 TWh-ra (2050-re). Ez körülbelül az ATOM forgatókönyv lakossági áram-felhasználásának a fele.
A befektetési, működtetési, üzemanyag-költségeket összesítve 2050-re a ez a szcenárió válik a legolcsóbbá. a széndioxid-kibocsátás költségeit is figyelembe véte pedig ez a szcenárió messze a legelőnyösebb.
Új határ-keresztező kapacitások segítségével, illetve az országok szorosabb együttműködésével további jelentős hatékonyságjavulás várható az áram- termelésben.